Allergia és a család

Allergiás a családban

Jelenleg egy születendő gyermeknek – amennyiben nincs a családban allergiás - élete során 5-15% esélye van arra, hogy allergiás betegsége lesz. Az esély a következőképpen alakul, amennyiben egy testvér beteg, akkor 25-35%, ha egyik szülő allergiás, 20-40%, ha mindkét szülő allergiás, 40-60%, és ha mindkét szülő azonos tünetekkel allergiás, akkor 50-70% a valószínűsége, hogy a gyermekük is beteg lesz.

Allergia - csonka családban nagyobb a rizikó

Bizonyos életkorú gyerekeknél a szülők válása megnöveli az allergiás ekcéma kialakulásának valószínűségét. Ismét egy adat arra, hogy az allergiás betegségek lelki hátterének megismerésére nagyobb figyelmet kéne fordítanunk.

Allergia és várandósság

Allergiás hölgyek teherbe eshetnek – ha hinni lehet egy dán vizsgálatnak, akkor – gyorsabban mint a többi nő. Az allergiásan érintett immunrendszerben végbemenő változások vezethetnek oda, hogy a megtermékenyített petesejt könnyebben beágyazódik a méhfalba.
Ha bizonyossá válik, gyermek készülődik, azonnal felmerül a kérdés: szedhetem tovább a gyógyszereimet? Mit tegyek, ha romlanak a tüneteim?
Alapvető fontosságú: az allergiát a várandósság ideje alatt is kell kezelni! A diagnózist és a kezelési stratégiát mindenképpen tanácsos ilyenkor allergológus szakorvossal megbeszélni.
Ha a betegség a várandósság idején jelentkezik első alkalommal, akkor a vérből, laboratóriumi vizsgálattal mutatható ki az ellenanyag, mivel ilyenkor bőrtesztet nem végzünk. A már ismert légúti allergiásoknál a szokásos tünetek szezonnak megfelelő fellépése, és a szakorvosi vizsgálat eredménye adja a diagnózist. Egyéb megerősítés felesleges.
A kezelésben ilyenkor válnak különösen értékessé az alternatív medicina módszerei (fényterápia, homeopátia, biorezonancia stb.) és az allergiát okozó anyag lehetőség szerinti elkerülése. Szénanáthában a korábban már bevált orrspray, szemcsepp formátumú, általában a helyileg ható gyógyszerek nyugodtan alkalmazhatók, a magzatra nézve nem károsak.
További megpróbáltatást jelent minden ötödik kismamának a második trimeszter elején fellépő makacs orrdugulás, amit a hormonális változások idéznek elő, és az allergiásokat erőteljesebben érinti. Enyhítheti a kellemetlenséget a rendszeres sóoldatos orrtisztítás, a testmozgás, vagy ha alváskor a felsőtestet magasabbra polcoljuk.
A nemcsak szénanáthától, hanem asthmától is szenvedő várandósok esetében szem előtt kell tartanunk, hogy a rosszul beállított asthma nagyobb rizikót jelent a születendő gyermek számára, mint a gyógyszeres kezelés. A világon legelterjedtebben használt gyulladáscsökkentő szteroid sprayk és a hörgőtágító, ún. béta -2-szimpatomimetikumok hosszú évek tapasztalata alapján a magzatra nézve ártalmatlanok. A korábban beállított asthmakezelést hirtelen leállítani tilos, egy esetleges asthmás roham a magzat oxigénellátását veszélyezteti.
A rosszul kezelt asthma és az asthmás rohamok kedveznek a terhességi komplikációk fellépésének és a koraszülés rizikóját növelik.
Nagyon változó, hogy a várandósság milyen hatással van a korábbi asthmára. Javulást, rosszabbodást, de változatlan tüneteket is hozhat a megváltozott állapot.

Amikor a gyermek megérkezett

Allergiás édesanyák babái számára még előnyösebb a szoptatás – ha lehet, kizárólagosan anyatejet adni az első 4-6 hónapban. Ezzel csökkenthető annak esélye, hogy a gyermek később szintén allergiás legyen, mert erre a családi örökség, sajnos, hajlamosítja.
További allergiamegelőző rendszabályok:
ha a szoptatás nem lehetséges, csak hipoallergén tápszert kapjon a gyermek
a szoptatás időszaka alatt az édesanya erősen allergén ételeket (mogyorók, tojás, hal) ne fogyaszon
az aktív és passzív dohányzás kerülése
a lakásban lehetőleg ne tartsunk háziállatot
csökkentsük a lakásban a házipor és így a poratkák mennyiségét
szüntessük meg az esetleg fennálló penészesedést a lakásban