Ju-Med TUDÁSTÁR

Ju-Med Bt. | Fogyókúrás rendelés | Foglalkozás-egészségügy
Bevezetés | Gyors fogyókúrák | Hagyományos fogyókúra | Modern fogyókúrák | Egyoldalú fogyókúrák | Érdekességek
A munkavállalók osztályba sorolása | Kapcsolódó törvények | Fontos telefonszámok
Dohányzásról | Mozgás fontosságáról | Mobiltelfon használatról | Kullancsokról | Pollen SMS szolgáltatásról
subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link | subglobal4 link
subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link | subglobal5 link
subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link | subglobal6 link
subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link | subglobal7 link
subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link | subglobal8 link

Fogyókúrás módszerek orvosi szemmel

small logoJu-Med Bt.

Bevezetésként

Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettes foorvosának gondolatai

A legtöbb embernek több zöldséget és gyümölcsöt kellene fogyasztania. Többet és mást eszünk, mint ettünk egy évszázada. Többet és mást, mint amennyit és amit ennünk kellene. Bizonyos élelmiszerekbol többet, másokból kevesebbet - fogyaszt Magyarország, mint Európa sok más országa.

Egyszerre vagyunk ''kövérek'' és ''soványak''. Ez a summázata azoknak a grafikonoknak, táblázatoknak, amelyeket Zajkás Gábor, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet igazgatóhelyettes foorvosa az irodájában elém terített.

Mibol eszünk sokat, mibol keveset?
A halálozások feléért felelos szív- és érrendszeri betegségek meg a negyedéért felelos rosszindulatú daganatos betegségek kialakulásában meghatározó szerepe van a táplálkozásnak.
E tekintetben négy, de inkább öt kockázati tényezorol kell szólni.

  1. A túlzott zsírbevitel.
    A zsiradékból származó energia a szervezetnek szükséges teljes energiamennyiségnek legföljebb a 30 százalékát teheti ki. A magyar fogyasztás azonban megközelíti a 40 százalékot. Magyarország
    Európa legtöbb zsírt fogyasztó országai sorába tartozik.
  2. A szervezetbe bekerülo többletkoleszterin:
    az egészséges táplálkozásban napi 300 milligramm a felso határ. A magyar férfiak napi átlagos koleszterinbevitele ennek kétszerese, a noké a másfélszerese.
  3. A fölösleges só.
    A férfiak a szervezetnek szükséges napi 5-6 gramm négyszeresét, a nok a háromszorosát eszik meg. Nemcsak azért, mert sokan még külön is erosen megsózzák a fott és nyers ételeiket, hanem azért is, mert maguk az élelmiszerek is túlságosan sok sót tartalmaznak.
    Tíz deka nyers zöldborsóban egyetlen milligramm nátrium van. A nátrium a só egyik összetevoje. A konzervnek feldolgozott borsóban már ennek a százszorosa, és mire a borsó az asztalra kerül, nátriumtartalma még ennél is háromszor-négyszer több.
    Egyetlen szelet kenyérben 2 gramm só van. Függetlenül attól, hogy a kenyér fehér vagy teljes kiorlésu, tehát nagyobb rostanyagtartalmú.
  4. Az élelmi rostok hiánya.
    Gyümölcsbol, zöldségfélékbol, teljes orlésu gabonából csak a szükségletünk felét, kétharmadát fogyasztjuk el. Pedig ha elegendo rost kerül a szervezetünkbe, az lassítja a cukor felszívódását,
    csökkenti a vér koleszterinszintjét, sot a rostok a bélben megkötnek, és kivisznek a szervezetünkbol sok ott keletkezett rákkelto anyagot is. Az Egyesült Államokban nem ok nélkül mondják az orvosok, hogy naponta ötször kell zöldséget vagy gyümölcsöt enni. Ebben a kategóriában Európában az utolsó helyek egyike a miénk.
  5. Az elhízás.
    Ez részben a túlzott energiabevitel, részben a mozgáshiány miatt alakul ki.
    A kövérség szorosan összefügg a cukorbaj kialakulásával. A kövérek kétszer-háromszor gyakrabban betegszenek meg cukorbetegségben, mint a normál súlyúak. Márpedig ez a betegség a legfrissebb kutatások szerint ugyanannyit árt a szervezetnek, mint az infarktus. Igaz, lassabb kimenetelu.

Ki kövér?
Az elhízásnak jó mércéje a BMI vagyis testtömegindex.
(a testsúly elosztva a méterben megadott magasság négyzetével)

Ha valakinek a BMI mutatója:

  • 25 alatt van
normális testsúlyúnak mondható.
  • 25 és 30 közötti
túlsúlyosságról beszélünk.
- már ez is megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek, a magas vérnyomás és bizonyos daganatos betegségek elofordulásának kockázatát.
 
  • 30 fölött van
elhízottnak tekintendo.

Például
Az a 180 centiméter magas férfi, aki 98 kilogramm kövérnek mondható.
Túlsúlyosnak, de nem kövérnek tekintjük azt a not, aki 170 centiméter magas, a súlya pedig 73 és 86 kilogramm közötti.


A korábban elmondottakból sok máson kívül az is következik, hogy kövér ember is lehet hiányosan táplált, ha úgy tetszik (és ha nem pusztán a küllemére értjük): ''sovány''...
Bármelyikünk súlya akkor gyarapszik, ha több energiát viszünk be a szervezetünkbe, mint amennyit felhasználunk. És akkor fogyunk, ha kevesebb energiához jutunk. Az energiabevitel és
-felhasználás azonban csak a test tömegét határozza meg. A szervezetünknek energián kívül vitaminokra és mikroelemekre is szüksége van.
Felso tagozatos általános iskolások körében végzett felmérések szerint (és most jó néhány számot el kell mondanom) a gyerekek számottevo hányada a koruknak és nemüknek megfelelo mennyiség 70 százalékánál kevesebb vitaminhoz jut. Ez a hányad például a B1-vitamin esetében a fiúknál 49, a lányoknál 62 százalék, a B6-vitamin esetében 35 és 48 százalék, a B2-vitamin esetében 45 és 31 százalék, a C-vitamin esetében 35 és 32 százalék. Még elszomorítóbb a helyzet a mikroelemek tekintetében. A nekik szükséges kalciummennyiség 70 százalékát sem kapja meg a fiúk 47 és a lányok 60 százaléka. A vas esetében a 70 százaléknyinál kevesebb elemhez jutók aránya 29 és 75, a kálium esetében 41 és 56, a cink esetében 23 és 38, a magnézium esetében 14 és 26 százalék. Hiába van tehát ''jó húsban'' a gyerek, ha hiányosan táplált.
A hiányok mindenképpen az egészség rovására mennek.

A diagramok mellett az asztal sarkán a Szívbarát program Ételed az életed! mottójú füzete vonja magára a figyelmem. Címlapján szivárványforma ábrában (színenként gondosan elkülönítve egymástól) temérdek ennivaló.

Mit kell ennünk, hogy ne kockáztassuk az egészségünket?

  1. Gabonafélébol kortól, testtömegtol, foglalkozástól, életkörülményektol függoen 5-9 egységnyit.
    Egy egység
    például egy szelet kenyér, egy kifli vagy zsemle, egy pogácsa, egy palacsinta, 4 deka müzli, 4-5 darab puffasztott búza- vagy rizsszelet.
    Két egység
    nek számít egy adag fott tészta vagy egy adag párolt rizs.
  2. Zöldségbol és gyümölcsbol 5-8 egység az ajánlott napi mennyiség.
    Egy egység egy paprika, egy paradicsom, egy sárgarépa, egy alma, egy barack, egy narancs, egy szelet sárgadinnye, 10-15 deka nyers saláta, másfél deci paradicsom-ivólé.
    Két egység egy adag zöldfozelék, egy adag zöldségköret, 20 deka burgonya vagy kukorica, egy közepes fürt szolo, egy banán.
  3. Tejbol, tejtermékbol 3-4 egységnyit fogyasszunk.
    Egy egységnek számít két deci sovány tej, egy deci sovány tejföl, két deci kefir, 5 deka tehéntúró, 2 vékony szelet sajt.
  4. A húsok és a húskészítmények ajánlott napi adagja 2-3 egység.
    Egy egységnek számít egy virsli, 5-10 deka pulykamell, csirkecomb, halszelet, marhahússzelet, 3-5 deka felvágott. Mindezeken kívül persze ehetünk tojást, májat, olajos magvakat, mézet, lekvárokat, zsiradékot is, de kis mennyiségben és lehetoleg nem mindennap.

Mennyivel kerül többe ez a hagyományosnak mondható táplálkozásnál?
Ha figyelembe vesszük, hogy a táplálkozásunkban sok olyan ''élvezeti elem'' van (a cukrászsütemény, az alkoholos ital, a cukros üdítoital és így tovább), amelyet célszeru ritkábban és kisebb mennyiségben fogyasztani, akkor máris egyenlové tehetjük a szokásos egészségtelen és az egészséges táplálkozás költségeit.

A testsúly zavarainak elméleti alapja

Az emberiség fejlodésének kezdetén a természetnek nagymértékben kiszolgáltatottan az éhínséggel küszködött. Az emberiség fennmaradását az biztosította, hogy azok maradtak életben, akik az éhezéshez legjobban tudtak alkalmazkodni, a felvett táplálékot, kalóriát legjobban tudták hasznosítani. A XX. század ipari és mezogazdasági fejlodése a terméshozamok jelentos mértéku fokozódásához vezetett, mely a fejlett nyugati országokban a korábbi táplálkozási és életmódbeli szokásokat gyökeresen megváltoztatta. A személygépkocsi, a tömegközlekedési eszközök, a mindennapi munkavégzés során használt gépek elterjedése, a fizikai aktivitás, egyúttal az energialeadás csökkenését hozta létre. Másrészt jelentos mértékben fokozódott a szénhidrátban és zsiradékban gazdag ételek fogyasztása, amely az energiabevitel hirtelen, rövid ido alatti drasztikus emelését eredményezte. Ehhez az energiaboséghez nem tudott alkalmazkodni az emberiség. Ennek ered­ménye az, hogy a fejlett nyugati világban napjainkban népbetegséggé vált az elhízás. Hazánkban történt korábbi felmérések szerint a magyar lakosság 60%-a valamilyen súlyproblémával küszködik. Az elhízás kialakulásában egyrészt a fokozott kalória-felvétel, másrészt a csökkent kalórialeadás áll. A táplálék-felvételt a szervezet a zsírsejtek és egyéb sejtek által termelt hormonok, fehérjék segítségével a központi idegrendszerben levo központokon keresztül szabályozza. Eddigi ismereteink szerint mintegy 40 fehérje vesz részt valamilyen módon a testsúly állandóságának fen­ntartásában. Ezen fehérjék örökletes károsodása egyik oka lehet az elhízás kialakulásának. Ezt bizonyítják azok a megfigyelések, hogy kövér szülok gyerekei gyakrabban elhízottak. Az olyan egypetéju ikrekben végzett vizsgálatok, melyek során az egyik ikertestvér a szüloktol távol, más környezetben nevelkedett, ezt bizonyították, hogy az ikergyerekek súlya a szülok súlyával mutatott szoros kapcsolatot. Az elhízás egy részében hormonális, illetve központi idegrendszeri károsodások is szerepet játszhatnak.

Az elhízottak jelentos részénél a meglévo örökletes zavarokra rárakódik a túlzott energia-bevitel okozta környezeti hatás. Az örökletes zavar miatt a szervezet kompenzációs képessége csökken, ezért nem tudja kivédeni a helytelen táplálkozás és mozgásszegény életmód okozta nem kívánt hatást. Jelen kiadványunkban abban szeretnénk segíteni, hogy ezen kedvezotlen környezeti hatá­sokat tudatosan tudja befolyásolni, és ezáltal túlsúlyát csökkenteni. Ez azért is fontos, mert az elhízás nagyon gyakran az élettartamot megrövidíto és az életminoséget rontó kórállapotok elosegítoje lehet, mint például a vastagbél, méh, prosztata, petefészek daganat, epekövesség, 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, gerinc és csípo- vagy térdizületi kopásos betegségek. Azt szeretnénk, ha kiadványunk segítségével eredményesen venné fel a harcot a súlytöbblettel.

Hogyan kell eldönteni azt, hogy valakinél ajánlatos-e a testsúlyt csökkenteni?

 

A legegyszerubb módszer ennek megítélésére az ún. Broca féle képlet használata, melyben a cen­timéterekben kifejezett testmagasságból kivonunk százat és az így kapott értéknek a 10%-át és ez fogja jellemezni az ideális testsúlyt. PL: egy 170 cm-es egyén ideális testsúlya:

70 kg - a 70 kg 10%-a 7 kg, ami 63 kg-nak felel meg.

A Broca-képletnél pontosabban jellemzi az elhízás mértékét a testtömeg index (TTI, angolul: Body Mass Index, BMI): 

TTI = testtömeg (kg) / testmagasság négyzet (m2)

A TTI (vagy BMI) normális értéke 20-25 között van.
Számoljuk ki egy 170 cm magas, 82 kg súlyú férfi TTI-ét.
TTI = 82 / (1,70 x 21,70) = 28,37 kg/m2

Gyakorlatban a 27 TTI érték fölött csökkentett energiatartalmú étrend javasolt. Így a példában említett férfinek a kiszámított TTI alapján energiaszegény étrend javasolt.

 A súlyfelesleg mértékének megítélése és szükséges teendok:

  • BMI:25 - 30 között: mérsékelt túlsúly  - fogyókúra már indokolt (foleg ha egyéb betegségek is javallják ezt)
  • BMI: 30 - 40 között: Súlyos elhízás: fogyókúra feltétlenül indokolt
  • BMI: 40 felett: Kóros elhízás:kórházi kezelés és nagyon alacsony kalóriatartalmú (diéta is indokolt lehet)
  • BMI: 43 felett: morbid elhízás  - sebészi kezelés is indokolt lehet

 

 

Az ideális súlytól való eltérés

Relatív túlsúly:

BMI<28

(20%)

Túlsúly:

BMI=28-30

(20-40%)

Súlyos elhízás:

BMI=30-40

(40-200%)

Kóros elhízás:

BMI>40

(>200%)

            • 27.5 kg/m2 BMI esetén 20%-os,
            • 27.5-30 kg/m2 BMI esetén 20-40%-os,
            • 30-40 kg/m2 BMI-nél 40-200%-os súlytöbblet észlelheto.

A súlygyarapodás mértékének jellemzésére használatos a relatív súly, mely azt mutatja, hogy a jelenlegi testsúly hány százalékkal tér el a kívánatos, ideális testsúlytól.

20% ALATTI RELATÍV TÚLSÚLY (BMI: 25-28)

Itt általában 3-7 kg-os súlytöbbletrol van szó, melyet még általában nem kísérnek az elhízás szövodményei, ezért a túlsúlyos egyénre magára is rábízhatjuk a fogyókúrát, de ösztönözni kell, hogy ez lehetoleg kivizsgálás és táplálkozási tanácsadás kíséretében történjen. Az emberek táplálkozási ismeretei elsosorban a tömegkommunikációkból származnak. Ennek felemás értéke van, mert egyrészt pótolja az iskolában nem tanított ismereteket, másrészt azonban szenzációhajhászás kedvéért nagyon sok hamis, téves nézetet is közvetít a média. Különösen az újságok egy részében találni - sokszor üzleti megfontolásokkal a háttérben - olyan fogyókúrás módszereket, melyek egy része diéta nélkül hirdet valamilyen megvásárolható segédeszközzel, tablettával, karpereccel, pizsamával, szappannal, fülklipsszel stb. eredményes fogyást, melyekhez hangzatos reklámszövegeket írnak, melyben a ?méregtelenítés", "zsírégetés" szlogen vezeto szerepet kap. Bár átmenetileg ezekkel is lehet fogyni, hiszen az addig sokszor 3 000-4 000 kalóriát fogyasztók invesztálnak ebbe pénzt és már csak ezért is a fogyókúra idejére valamennyire odafigyelnek az étrendjükre, akár ajánlják ezt nekik akár nem. Hosszú távon azonban ezek "kúrák" hatástalanok.

Mérsékelt túlsúly esetén heti 0,5 kg fogyásra kell törekedni. Ez elérheto már akkor is, ha az elhízott ember kevesebbet eszik 500 kalóriával annál, amit korábban fogyasztott vagy amennyi az energiaszükséglete. Ezt el lehet érni akkor is, ha jobban odafigyel a megfelelo diétás élelmiszerek kiválasztására, zsírszegény húsokat, hentesárut és sajtokat, rostdús gabonaipari készítményeket és kenyérféleségeket, kis energiatartalmú light üdítoitalokat fogyaszt a korábbi válogatás nélküli táplálkozással ellentétben. Ez az egészséges táplálkozás már hozzásegíthet a heti 0,5-1,0 kg fogyás eléréséhez . Önmagában segít az is, ha este esszük a legkevesebbet, hiszen éjszaka a zsírok oxidációja, lebontása lelassul, így amit este eszünk, abból több hasznosul. Itt is, de egy elhízás elleni hosszú távú fogyókúrában is jól felhasználhatók a különbözo étvágycsökkento rostkoncentrátumok. A búzakorpa a legrégebben ismert és használt rostkoncentrátum 54% rostot tartalmaz, kellemetlen furészpor íze miatt azonban még kefirben, joghurtban fogyasztva is kicsi az élvezeti értéke, ezért a zabkorpa mindinkább kiszorította. Ennek íze elfogadhatóbb, vízoldékony rostokat is tartalmaz, melyek a bélben a koleszterint megköthetik és ezáltal a koleszterinszintet is csökkentik. Pelyhesített, vágott, orölt formában, natúr vagy ízesített változatban, fozve vagy sütve terjedt el a világon. Napi 3x1 evokanál zabkorpát levesbe, kefirbe, joghurtba keverve jelentos étvágycsökkentés érheto el, miközben mellékhatásokkal nem kell számolnunk.

20-40% TÚLSÚLY (BMI: 28-30)

40-100% KÖZÖTTI SÚLYOS ELHÍZÁS (BMI 30-40)

A fogyókúrázók legnagyobb része ebbe a kategóriába tartozik. Ilyen túlsúly-elhízás mellett az elhízás már nem csak kozmetikai probléma, hanem az egészségi állapot romlására, szövodményekre is számíthatunk. Különösen akkor, ha alma típusú elhízásról van szó és akkor, ha más rizikófaktorok is jelen vannak.

Hosszú távú fogyókúrára általában

  • noknek napi 1200,
  • férfiaknak napi 1500 kalóriát tartalmazó étrendet javaslunk.

Ezt a gyakorlatban háromféle módon lehet kivitelezni.

  1. Az egyik megoldás, hogy megtanuljuk kezelni a tápanyagtáblázatot és hozzávetolegesen kiszámoljuk az egyes táplálékokhoz tartozó kalória-értékeket és így állítunk össze egy étrendet. Segítségül a Függelékben közlünk egy 1200-1300 kalóriás és egy 1500 kalóriás mintaétrendeket fogyókúrázó nok, illetve férfiak számára.
  2. Miután a kalóriaszámlálás nem mindenki számára könnyu feladat, a másik megoldás is járható út, mégpedig az, hogy közlünk egy olyan étrendet, amelyben (energia és tápanyagszámítás nélkül) lehet fogyasztani különbözo ételeket. A táplálékok itt két csoportra lettek osztva, a fogyókúra idejére ajánlott és nem ajánlott ételekre. Ez a diéta nem olyan pontos, mint az elozo, de az a tapasztalatunk, hogy aki ezt az étrendet megtartja, annak a napi kalóriafogyasztása 1200 és 1800 kalória között marad.
  3. Orvosi segítséget veszünk igénybe. Az INSUmed fogyókúrás tanácsadás keretében a test szöveti összetételének BIA méromuszeres meghatározása után a páciens életvitelének figyelembevételével kidolgozott fogyókúra eredményét az orvos ezzel a méromuszerrel két hetente elenorzi.

Miért éppen ezt a napi energiamennyiséget ajánljuk?
Táplálkozástudományi vizsgálatok bizonyították, hogy ha a napi bevitt kalóriát a szervezet ún. alapanyagcseréjének szintje alá - ami kb. 1200-1800, általában 1500 kalória - csökkentjük, akkor a szervezet védekezni kezd, hamarosan, 7-10 nap alatt mindenképpen fokozatosan lecsökkenti az alapanyagcseréjét és akkor hiába eszünk kevesebbet, abból relatíve több hasznosul. Ennek a következménye pedig áz, hogy a fogyás lelassul, sot visszahízás következik be. Ez néhányszáz kalóriás diéták mellett még fokozottabban bekövetkezik. Még azt is hozzá kell tenni, hogy a diéta abbahagyása után ez az alapanyagcsere csökkenés még egy ideig fennáll, ezért gyors visszahízás következik be. Egy újabb diéta elkezdésekor az illeto alacsonyabb alapanyagcserével indul, s az újabb fogyást még jelentosebb mértéku visszahízás követheti, végül a testsúly jelentosen magasabb lesz, mint a fogyókúra megkezdésekor volt, kialakul az ún. jojo diéta képe.

Az alapanyagcserét azonban ideális esetben az egyénre vonatkozóan is kiszámolhatjuk. Különbözo könyvekben, különbözo táblázatok és képletek vannak erre vonatkozóan forgalomban. Ezek közül közlünk az alábbiakban egy egyszeru képletet.

Nyugalmi anyagcsere nokben (kcal) = 700 + 7x testsúly kg

férfiakban (kcal) = 900 + 10x testsúly kg

 

tehát egy 70 kg-os nonél 700 + 7x70=1190 kalória.

Ennyi energiát fordít a szervezet az alapveto muködések ellátására. Azonban az életben természetesen szükség van az alapveto muködéseken túli egyéb tevékenység fedezésére is, ezért teljes energiaszükséglet az alapanyagcserénél nagyobb. Az energiaszükségletet is ki kell számolni,

  • mely ülo életmódnál, a nyugalmi alapanyagcserénél 1,2x,
  • közepesen aktív életmódnál 1,4x,
  • nehéz fizikai tevékenységnél 1,8x nagyobb.

Napi kalóriaszükséglet kalkulátor

Tehát az elobbi példát idézve a 70 kg-os nonek 1190 kalóriás nyugalmi alapanyagcseréjét egy közepesen aktív életmód esetén 1,4-el meg kell szorozni, ez kerekítve 1700 kalória. Ez tehát az energiaszükséglet. Fogyókúrázni ennek ismeretében úgy kell, hogy ennél napi 500 kalóriával kevesebb energiát kell felvenni, tehát napi 1200 kalóriás diéta mellett lehet számítani fogyásra, mégpedig kiszámíthatóan heti mintegy 0,5 kg fogyásra. Egyébként is heti 0,5 kg-nál nagyobb, de különösen az 1 kg-ot meghaladó súlyvesztés mellett az említett alapanyagcsere csökkenése, a szervezet védekezése gyorsabban következik be. Ehhez a fogyókúrához természetesen türelem kell, hiszen legtöbben sokkal gyorsabban szeretnének megszabadulni a súlyfeleslegüktol, de ne felejtsék el, hogy a heti 0,5 kg az egy hónap alatt 2, egy fél év alatt 12 kg fogyást jelent.

A fenti számítások és a képlet alapján látható volt, hogy a férfiak alapanyagcseréje magasabb, mint a noké. Ebbol az következik, hogy a fogyókúra során a férfiakat magasabb kalóriaértékre állíthatjuk be, mint a noket, hiszen nekik az energialeadásuk is nagyobb. Más szóval: a noket tehát szigorúbb fogyókúrára kell fogni!
Javasolható még, hogy bármilyen eredményt is ad - különösen súlyosan elhízottaknál - a számított energiaszükséglet, a diéta ne haladja meg noknél az 1600, férfiaknál a 2000 kalóriás napi maximumot.

A tudományos vizsgálatokból az is kiderül, hogy nem mindegy, hogy azt az 1200-1500 kalóriát milyen tápanyagokkal visszük be. Kiderült ugyanis, hogy a zsírok jobban hizlalnak, mint a szénhidrátok. Nem csak azért mert egy g szénhidrát 4,1, egy g zsír pedig 9.3, tehát kétszer annyi kalóriát tartalmaz, hanem azért is mert amíg a táplálékkal elfogyasztott zsírból zsírszöveti zsír lesz, csak 3% energiaveszteség következik be, mig a szöveti zsírrá átalakuló szénhidrátok esetén a veszteség 23%, tehát a szénhidrátok mintegy 1/4-e nem hasznosul. A szervezet a bevitt tápanyagokból eloször a szénhidrátokat égeti el és a zsírok lebontása csak akkor indul meg, ha további energiára van szükség.
Vannak, akik ebbol más következtetéseket vonnak le, mégpedig azt, hogy elsosorban a szénhidrátbevitelt kell csökkenteni, így a zsírok lebontására hamarabb sor kerül.
Utóbbi mellett vannak olyan megfigyelések, hogy akár egyénenként, akár országos mértékben hiába állnak át a zsírbevitel csökkentésére tetszés szerint fogyasztott szénhidrát mennyiség mellett, a testsúlycsökkenés mégsem jön létre, mint azt a civilizált országok utóbbi 10 évben látható eredményei is mutatják. Ugyanakkor vizsgálatokkal bizonyították. hogy azonos napi kalóriafelvétel mellett azok fogytak jobban, akik kevesebb zsírt, de több szénhidrátot fogyasztottak. Ez elsosorban elhízottakra érvényes.

A fentiek alapján - egyértelmu tudományos bizonyítékok hiányában - a gyakorlati fogyókúrában a zsírfogyasztást és a szénhidrátok egy részének. elsosorban természetesen a cukornak - a fogyasztását is korlátozni kell, mégpedig annak függvényében hogy az energiabevitelt a megadott szintre csökkentsük.

 

> 200% KÓROS ELHÍZÁS (BMI > 40)

A kórházi diétákról

Ezekben az esetekben, az elhízás szövodményeinek jóval nagyobb a veszélye, a nagy egészségi kockázat miatt egyes esetekben sürgosebb beavatkozást is indokoltnak tartanak. Erre a célra megfelelo feltételek mellet a 800 kilokaloria alatti diéták is szóba jönnek, melyet az orvosi nyelvben VLCD: Very Low Calory Dietnek, igen alacsony kalóriatartatmú étrendnek neveznek. Ezek szélsoséges módja az ún. nulla-diéta, mely idoközben hosszú távú eredménytelenségei és súlyos mellékhatásai miatt kikerült a hivatalos ajánlásokból, azonban elvétve még intézetben is, fogyókúrázók pedig saját szakállukra most is alkalmazzák.

Miért vált a világ elsoszámú népbetegségévé a súlyfelesleg?

Világtendencia az elhízás évente 10-15%-kal gyakoribbá válása. A túlsúly és elhízás számos súlyos következmény kockázatát jelenti, úgy mint magas vérnyomás, cukorbetegség, vérzsír (ún. lipid) problémák, érelmeszesedés, izületi, légzoszervi bántalmak, daganatos betegségek, epekövesség, szülészeti és mutéti komplikációk. Különösen veszélyes egyrészt a hasi zsírfelszaporodás, a pocak (az ún. "alma-típusú" elhízás), ami még normális TTI esetén is kockázatot jelent, másrészt az egyideju dohányzás, ami még akkor is nagyobb veszélyt jelent, mint a dohányzásról való leszokás utáni súlygyarapodás.

Az elhízás elméleti alapja

A hízékonyság nagymértékben genetikailag meghatározott hajlam, aminek a hatását a környezeti tényezok, nevezetesen a civilizált élet szokásai, a viszonylag boségben rendelkezésre álló és egészségtelen összetételu táplálék, csakúgy mint a mozgásszegény életmód nagymértékben rontják. A szervezet kalóriaigénye a hové átalakuló anyagcserébol és a napi fizikai munkából tevodik össze. Mértéke egyénenként különbözo, de egyazon személynél is jelentosen csökken mind az életkor elorehaladtával, mind mozgásszegény életmód mellett, fokozva ezzel a súlyfelesleg veszélyét. Az elhízás kialakulása során gyakorta megfigyelhetok hormonális változással és stresszes idoszakkal kapcsolatos súlynövekedési lépcsok. Valódi hormonális (ún. endokrin) betegség azonban ritkán áll az elhízás hátterében.

 

Mi a testsúly csökkentésének az elméleti alapja?

Abban az esetben, ha a testsúly csökkentése ajánlatos a napi kalóriabevitelnek kevesebbnek kell lennie, mint a felhasználásnak. Ez általában megvalósítható tartósan napi 1200-1600 kcal energia bevitele mellett. Emellett elérheto a folyamatos fogyás.

Hogyan tudja egyszeruen megállapítani a szervezet napi kalória igényét? A következo képlet segítheti ebben:

  • Férfiaknál: napi kcal = 900 + 10 x tskg
  • Noknél:  napi kcal = 700 + 7 x tskg

Az így kapott értéket

    • ülo életmódot folytatóknál 1.2-del,
    • közepes aktivitást végzok esetén 1.4-del,
    • nehéz fizikai munkát végzok esetén 1.8-del kell megszorozni.

 PI. 70 kg súlyú irodai dolgozó férfi napi energia szükséglete a következo:
Napi kalória szükséglet = 900 + 10 x 70 = 1600 x 1.2
Ugyanilyen súlyú no esetén:
Napi kalória szükséglet = 700 + 7 x 70 = 1190 x 1.2 

Gyakran észlelheto az, hogy a fogyókúra megkezdésekor gyors testsúlycsökkenés jön létre, majd ezt követoen a szervezet az alacsonyabb kalória bevitelhez alkalmazkodva csökkenti a szervezet kalóriáinak égetését és ezért a továbbiakban a súlycsökkenés üteme is lelassul. Sot eroteljes (túlzottan gyors súlycsökkenésre törekvo) fogyókúra után a testsúly gyarapodása is gyakran észlelheto (ez az ún. "jojó" jelenség). Azonban, ha az alacsony kalória-bevitel folyamatosan megmarad, akkor tartós lesz a súlycsökkenés is.

A fogyókúra másik összetevoje az energiafelhasználás fokozása, elsosorban rendszeres testmozgással.

 

About Us | Site Map | Hajdúszoboszlói magánszállás | Contact Us | ©2006 INSUmed