Szénanátha

Vessen véget a szénanáthájának! Jelentkezzen be hozzánk!

Fogalma

Hogyan alakul ki?

A beszívott levegő a benne lévő allergén pollenekkel először a felső légutakba, az orr- és szájüregbe kerül, ahol - a korábban már az adott pollenre érzékennyé vált szervezetben - erős immunreakció jön létre.

Mi okozza a problémát?

A pollen folyamatosan irritálja a nyálkahártyát, ezért az váladékot termel, valamint a gyulladásos reakció következtében megduzzad. Szélsőséges esetben a termelt váladék napi mennyisége elérheti a több litert is. Az orrüreg, orrgarat összeköttetésben áll a szemmel és füllel is, így a pollenek ezeket is irritálják.

Okai

Az allergiás nátha kialakulása több okra vezethető vissza.

Genetikánk nagy szerepet játszik

Genetikai faktorok szerepe egyértelműnek látszik - a betegek nagy hányadának családjában már előfordult allergiás megbetegedés. Nem egyetlen génszakasz eltéréséről van szó, hanem több kromoszómán találhatók allergia kialakulására hajlamosító variációk. A genetikai mellett környezeti, életmódbeli faktorok is szerepet játszanak abban, hogy kifejlődik-e az allergiás megbetegedés.

Gyermekkori környezetünk

Családvizsgálatokat alapul véve úgy találták, hogy a szénanátha ritkább azoknál a gyermekeknél, akiknek több testvérük van, nagyobb családban élnek. Az elsőszülött gyermekeknél gyakoribb a betegség előfordulása. A gyermekkorban elszenvedett fertőzések nyomán az immunrendszer az allergiát elkerülő irányba fejlődhet.

Ne óvjuk túlságosan gyermekünket, árthatunk vele

Bizonyosan nem védenek az allergia kifejlődése ellen a túlzottan higiénikus életkörülmények. Az első életévekben kell néhány fertőzés és némi szájon át bejutó természetes „kosz”, hogy egészségesen fejlődjünk. Meglepő, de az allergiás betegségek előfordulása alacsonyabb azokban a gyermekekben, akik előzőleg bélféreg fertőzésben szenvedtek. Az élet első hónapjában elszenvedett nagy allergén expozíció viszont rizikótényező, így a betegség nagyobb gyakoriságát észlelték a tavaszi-nyári hónapokban születettek között. A hosszú ideig tartó anyatejes táplálás védő faktornak bizonyul, és a lehetőleg egyéves korig tartó szopás mellett a jelentős allergéneknek minősülő táplálékok (tej, tojás, méz, hal, aprómagvas gyümölcsök) minél későbbi étrendi bevezetése is segít az allergia elkerülésében.

Védelem már születés előtt

Jelen tudásunk szerint már a méhen belüli időszak alatti anyai táplálkozás is fontos és sokkal nagyobb szerepet tulajdonítanak a szoptatás alatti táplálkozási szokásoknak. Több tanulmány alapján a városi környezetben, iparterületeken élők esetében SO2-vel, ózonnal szennyezett területeken a légúti allergiás betegségek nagyobb gyakoriságát észlelték.

Általános tünetei

Orr-, száj-, torok- és szemviszketés
Tüsszögés
Orrfolyás és orrdugulás
Kivörösödött és könnyező szem, szemviszketés

Orrdugulás

Az orrdugulás az orrnyálkahártya és az orrkagylók ereinek kitágulása következtében alakul ki.

Orrviszketés

Az orrviszketést az orrnyálkahártya érző idegvégződéseinek közvetlen ingerlése, valamint az összeérő orrkagylók és az orrüregben lévő sok váladék okozza.

Tüsszögés

A tüsszögés az orrviszketéshez hasonló okból jön létre. Tüsszentéskor a levegő több száz km/óra sebességgel áramlik, a kísérő hangjelenség felnőtteknél a 100 decibelt is meghaladhatja.

Arcüreg- és középfülgyulladás

Az allergiás nátha gyakori kísérő tünete az arcüreg- és középfülgyulladás. Mindkettő úgy alakul ki, hogy az orrnyálkahártya megduzzadása következtében az orrmelléküregek és a fülkürt természetes nyílásai elzáródnak, majd a váladék pangása, a rossz szellőzés miatt az üregek befertőződnek.

Kötőhártya-gyulladás

Az esetek nagy százalékában társul a szezonális allergiás náthához a szem kötőhártyájának allergiás eredetű gyulladása is. Csaknem minden szénanáthás betegnél előfordul legalább enyhe formában. Az adott allergén szezonjában a szem viszketni kezd, a kötőhártya vérbő lesz és vízenyősen duzzadttá válik. Az erős könnyezés okozta homályosabb látást leszámítva látászavar nincsen.

A betegséget okozó allergén típusától függően a tünetek időszakosan (szezonálisan) jelentkeznek, de fennállhatnak akár egész éven át is.

A szénanátha és a megfázás közötti különbség

A szénanáthát az egyszerű megfázástól az különbözteti meg, hogy annak tünetei pár nap alatt elmúlnak, a szénanátha viszont tartósan kínozza a beteget. Több éves "szénanáthás tapasztalat" után a beteg jól meg tudja különböztetni a tünetei alapján a két betegséget. Az orrfolyás mellett megjelenő kínzó szájpadlás-, orr- és szemviszketés egyértelműen a szénanátha jele.

A leggyakoribb időszakos szénanáthát kiváltó allergének:

parlagfű
fekete üröm
fűfélék
nyári gyomok
tavasszal virágzó fák
macskaallergén
kutyaszőr

A parlagfű

A legagresszívebb allergén a parlagfű pollenje, amelyből egyetlen virágban 8 milliárd termelődik. Az allergiás reakció kiváltásához 30-40 pollen/ levegő m³ elegendő. Egy növény több ezer magot érlel, amelyek a talaj mélyebb rétegeibe kerülve évtizedekig képesek megőrizni csírázóképességüket.

A növények egyesével történő kitépkedése szélmalomharc – kiszorítása csak a földek rendszeres művelésével érhető el, amikor a termesztett haszonnövények egyszerűen átveszik az uralmat az adott területen. Alapvető óvintézkedés, hogy parlagfű allergiás beteg ne vegyen részt a növény irtásában, és ugyanígy aki fűfélékre, gyomokra allergiás, tartózkodjon a fűnyírástól, gyomlálástól!

Házi állataink

Kutya- illetve macskaallergiások gyakran tapasztalják, hogy sokszor úgy törnek rájuk tüneteik, hogy állat nincs a közelükben. Elegendő allergén kerül a levegőbe a macskatulajdonos mellett a buszon vagy olyan helyiségben, ahol korábban az állat is tartózkodott.

A kutyák allergéntermelését befolyásolja nemük, hormonális állapotuk (ivartalanítás, hormonkezelés), valamint a szőr hossza. A fő allergén legkisebb koncentrációban a labrador retriever szőrén mutatható ki, míg a legnagyobb mennyiségben az uszkár és a yorkshire terrier szőrén. A rendszeres fürdetés csökkenti a fő allergén szintjét.

Tartós allergiás tüneteket kiváltó allergének:

Házipor-atka ürüléke
Penészgombák
Egyes vegyi anyagok
Élelmiszerek

Védekezés az atkák ellen

Az atkák az ember elhalt, lehullt hámsejtjeivel táplálkoznak, ezért ott fordulnak elő nagy számban, ahol a hámsejtjeink felhalmozódnak: ágynemű, párna, bútorhuzatok, szőnyegek, plüssállatok. Az allergiás reakciót az atka ürülékében található fehérje váltja ki, amelyet a porszemcsékhez tapadva lélegzünk be. Az atkák szaporodása számára a nedves, párás környezet, 17-25 °C közötti hőmérséklet az ideális. Számukat csökkenteni a fagyasztószekrényben és a 60 °C-nál melegebb mosásban lehet. Játékállatok atkamentesítése legalaposabban a következőképpen lehetséges: pár órás fagyasztás, mosás, napon történő szárítás.

Penészgombák

Az allergiás reakciót okozó gombák fajtáit nem elsősorban az ehető gombák között kell keresnünk, hanem a növénykártevő mikroszkópikus gombák (Cladosporium, Alternaria) spórái szóródnak a levegőben nagy mennyiségben. A legfőbb problémát az jelenti, hogy ha kis mennyiségben is, de állandóan terhelik a beteg szervezetét, egy-egy rejtett penésztelep vagy hibás légkondicionáló berendezés jóvoltából. A lakások belterében a nedves falak, párás levegő, cserepes növények teremtenek kedvező feltételeket az allergén penészgombák szaporodásához.