Allergológia

Allergiáról általában

Az allergia az immunrendszer túlérzékenysége az allergéneknek nevezett kiváltó anyagokkal szemben. A legfőbb allergiás betegségek a szénanátha, allergiás kötőhártyagyulladás, asthma bronchiale, atópiás ekcéma, csalánkiütés, kontakt ekcéma és az anafilaxiás sokk, amely életet veszélyeztető allergiás reakció.

Az elmúlt tíz évben az allergiás betegek számának drámai növekedését észleltük Európa-szerte. Felmérések szerint csak a betegek egynegyede kap megfelelő kezelést panaszaira. Allergológiai szakrendelésre csak minden tizedik beteg jut el, pedig a helyes diagnózis és a korai terápia csökkentheti vagy megelőzheti a súlyosabb egészségkárosodást.

A világszerte végzett intenzív kutatások ellenére továbbra sem tisztázottak az allergiás betegségek kialakulásához vezető tényezők. Tudjuk, hogy az allergia kiváltásához és fenntartásához az allergén jelenléte szükséges. Az allergén elkerülése nem jelenti a betegség gyógyulását, hiszen az allergénnel történő újabb találkozás alkalmával akár igen heves, halálos allergiás reakció is kialakulhat.

Atópiás menet

Az allergiás betegségek során sok szervünk érintett lehet, az első vonalban a bőr és a nyálkahártyák elváltozásai a leggyakoribbak.
Az orrnyálkahártya betegsége a szénanátha, az alsó légúti nyálkahártya allergén terhelése pedig asthmát okozhat az allergiás betegekben. Minthogy légutaink egységes rendszert alkotnak, ezért ezek a betegségek sem függetlenek egymástól. Majdnem minden második szénanáthásnak asthmára utaló tünetei is vannak, és az asthmások kb 80 százaléka szénanáthás is egyben. Genetikai tényezők állnak a hátterében annak, hogy a gyermek-, fiatalkorban kifejlődő légúti allergiát bizonyos esetekben csecsemőkorban megelőzi az allergiás bőrbetegség, az atópiás ekcéma.
Allergológiai szakrendelésünkön a gyógyítás során elsődleges cél, hogy az idő előrehaladtával a betegség elmélyülését megakadályozzuk, ugyanis az asthma kifejlődésével az alsó légutak szerkezete, és ezáltal funkciója is visszafordíthatatlanul károsodik. Egy asthmás roham pedig életet veszélyeztető állapot lehet.

Nem minden allergia ami annak látszik: Az allergia kellemetlen tüneteinek kiváltásáért elsősorban a hisztamin nevű anyag felelős. Bizonyos élelmiszerek eleve nagy mennyiségben tartalmaznak hisztamint és hasonló hatású vegyületeket, vagy a szervezetbe kerülve nem klasszikus allergiás úton okoznak hisztamin felszabadulást a sejtekből. Az általuk okozott tünetek hasonlóak az igazi allergiához, de ilyenkor ál-allergiáról van szó. Az ilyen élelmiszerek pl. dió, mák, mogyoró, állati belsőségek, füstölt húsok, csokoládé, fahéj, sör, bor, eper, paradicsom, sajtok, néhány halféle, allergiások számára –  főként az allergiaszezonban – kerülendők.

Nem javasolt élelmiszerek:

Halak: füstölt hering, halikra, szardella, szardínia, tonhal.
Érett sajtok: camembert, ementáli, rokfort, stilton, penészes és füstölt sajt.
Alkoholok: bor, pezsgő, sör.
Húsfélék: belsőségek (májkrém is), érlelt kolbász, füstölt hús, sertéshús, sonka, szalámi.
Zöldségek: bab, borsó, ketchup, lencse, mák, paradicsom, savanyú káposzta, spenót, szója.
Gyümölcsök: ananász, banán, dió, eper, mogyoró, mogyorókrém, narancs, olajos magvak.
Egyéb élelmiszer: csiga, csokoládé, fahéj, kagyló, kakaó, kávé (ez engedélyezett - legfeljebb napi 1 adag - tejjel, étkezés után), kaviár, paprika (fűszerpaprika is), sörélesztő, tojás (főzve, sütve, panírban stb.)

Javasolt ételek:

A húsok közül a belsőségek kivételével ajánlhatók a színhúsok: szárnyas (pulyka, baromfi, kacsa, liba), sertés, marha, vadhús (szarvas, vaddisznó, őz), illetve ezekből készült húskészítmények, felvágottak. Mindez sülve, főzve, rántva, grillezve, töltve készíthető el. A feldolgozási, tartósítási módok közül egyetlen kerülendő kivétel a füstölés. Így aztán az Olaszországban oly kedvelt füstölt sonkaszelet sárgadinnyével több okból is kizárt.
A tejtermékek közül javasolt a tej, tejeskávé, cappuccino (de ne legyen fahéjjal megszórva), natúr joghurt, kefir, aludttej, ízesített joghurtok a megengedett gyümölcsökből. Nem penészes, illetve nem füstölt sajtok, krémsajtok (pl.: Trappista, Eidami, Mozzarella, Anikó, Pannónia, juhsajt, kecskesajt), túró, tejföl is bátran fogyasztható.
A gabonafélékből fogyasztható a zab, rozs, búza, kukorica, rizs, árpa s ebből készült édes és sós péksütemények, kenyér, zsemle. A magvas kenyerek, zsemlék napraforgót tartalmazhatnak, tehát kerülendők. A sütemények sem tiltottak, kivéve, ha valamely "tiltott" gyümölcsöt, fahéjat, vagy csokoládét tartalmaznak.
Ivásra az ásványvíz a legjobb, de allergia-megelőzés szempontjából a szénsavas üdítők is biztonsággal fogyaszthatók. Gyümölcsök, illetve a belőlük készült ételek, frissítők, gyümölcslevek közül ajánlható a sárgabarack, őszibarack, szilva, cseresznye, meggy, szőlő, ribizli, áfonya, szeder, málna, alma, körte, egres.
Zöldségek, illetve a belőlük sütve, főzve, grillezve készült ételek közül a burgonya, káposzta, vöröshagyma, fokhagyma, kelbimbó, karfiol, brokkoli, répa, retek, karlábé, kelkáposzta, saláta, cékla, gomba, szója javasolt. Az erjesztéssel készült savanyúságok, mint például a savanyú káposzta kerülendő.

Dohányzás, allergia, asztma

A cigarettafüst súlyosan károsítja a légutakat bélelő sejtek működését, és allergén anyagok jelenlétében ez a hatás fokozódik. A füst által megbetegített nyálkahártya egyben nyitott kaput képez ahhoz, hogy  szervezet érzékennyé válhasson a belélegzett allergén anyagra.