Korunk leggyakoribb betegségei közé tartoznak a pajzsmirigyet érintő működési zavarok.

De mi is ezeknek a háttere? Mik a jellemző tünetek, mikor gyanakodjunk? Hogyan zajlik a kivizsgálás és mik a diagnosztizálási lehetőségek?

Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ e cikk, érthetően összefoglalva a legfőbb tudnivalókat a pajzsmirigy működésével kapcsolatban.

Mi is az a pajzsmirigy, mit termel és mi mindenre hat?

Pajzsmirigyünk pillangó alakú, diónyi mirigyként az ádámcsutka alatt, de a kulcscsontok felett található meg a nyakon. Működése során az étkezésünkből származó jód felvételével, felsőbb agyi szabályozás hatására termeli a pajzsmirigy-hormonokat: az aktív trijódtironint (T3) és a prohormon, tehát sokkal inkább előanyagként funkcionáló tiroxint (T4).

De mit is jelentenek ezek a számok a hormonok után?

A pajzsmirigy-hormonok fő alkotóeleme a tirozin aminosavak mellett a javarészt táplálékból származó jód. Attól függően, hogy az adott hormonban hány jódatom található, beszélhetünk T3 és T4-ről. A szervezetben jelen lévő T3 mindössze 20%-a választódik el közvetlenül a pajzsmirigyből, 80%-ban más szervekben (pl. máj, vese) keletkezik T4-ből.

A pajzsmirigy működése jóformán minden sejtre kihat: befolyásolja az energiaháztartást, anyagcserét, hatása van a többi hormon működésére is. Nem megfelelő működése nők esetében gyakoribb, akiknél a menstruációs zavarokat, bélproblémákat, fáradékonyságot és hangulatzavarokat sokszor egyenként, tünetileg kezelik, és így gyakran marad rejtve a pajzsmirigy nem megfelelő működéséhez kapcsolható diagnózis.

A pajzsmirigy alulműködése

Mi történik, ha nincs elegendő szabad pajzsmirigy-hormon a szervezetünkben?

Nem megfelelő hormonellátottság -úgynevezett hypothyreosis- esetén nagyfokú fáradtság, kimerültség, csökkent teherbírás jelentkezhet. Testmozgáskor jellemző lehet, hogy az illető hamar kifullad, levegőért kapkod. A szívfrekvencia, azaz a percenkénti szívdobbanások száma csökken, ellenben magasabb vérnyomás jelentkezhet. Csökkent izzadás és fokozott hidegre való érzékenység jellemző. Kis, vagy akár jelentősebb súlynövekedés is kísérheti a kórképet, melyhez a szellemi képességek csökkenése is társulhat. Jellemző lehet a lelassult gondolkodás, koncentrációs nehézségek, rosszabb memória. A gyomor-bélrendszer működése is megváltozhat, gyakori lehet székrekedés, puffadás. A haj és a bőr minősége is romolhat, szárazabb bőr, töredező haj jelenhet meg, fokozott hajhullással. Mind a két nemben megfigyelhető csökkent libidó, nők esetében menstruációs zavarok, férfiak esetében erekciós zavarok alakulhatnak ki. A betegség együtt járhat pszichológiai problémákkal, depresszióval és letargiával.

Mik okozhatnak alulműködést?

A pajzsmirigy autoimmun betegségei, mely során a szervezet a pajzsmirigy egyes elemei ellen indít támadást (ilyen például a Hashimoto-betegség). Alulműködéssel járhat besugárzás, illetve a pajzsmirigy részleges (vagy teljes) kivétele. Főleg fejlődő országokban megoldatlan probléma a jódhiány nyomán létrejövő pajzsmirigy-betegség, melyet fejlettebb területeken jódozott konyhasó forgalmazásával is igyekeznek elkerülni. Számos gyógyszer okozhat alulműködést, többek között a hangulatzavarokra adott lítium, különböző kemoterápiás szerek és természetesen a nem megfelelően beállított, túlműködés ellen ható pajzsmirigy-gyógyszerek is. A felsőbb agyi szabályozó központok, az agyalapi mirigy és a hipofízis hibás működéséből fakadóan is kialakulhatnak pajzsmirigy-problémák.

A pajzsmirigy túlműködése

De mi a helyzet akkor, ha túl sok hormon választódik el?

Amennyiben túl sok szabad, aktív hormon kering a szervezetünkben, megnövekedett étvágy ellenére is fogyás jelentkezhet, hőhullám-szerű tünetekkel. Fokozott érzékenység meleg esetében, izzadás, szomjúság jellemző. A végtagok remegése, idegesség, fáradtság, szorongás, koncentrációs zavarok és alvási nehézségek jelentkezhetnek.

A szív-érrendszer tekintetében fokozott szívdobogás, akár szívritmus-zavarok és vérnyomás tekintetében főképp a készüléken látható első (szisztolés) érték emelkedése jellemző. (Magyarázatképp: 150/80-as vérnyomás esetében például ez az első, szisztolés érték magasabb, míg a második, diasztolés érték normális.)

Túl sok pajzsmirigy-hormon, latin nevén hyperthyreosis esetében is jellemző, hogy a beteg kifogy a szuszból, sűrű levegővételekre szorul. Hasmenés, szédülés, hányás és hastáji nyomásérzékenység jelentkezhet. Meleg és nedves bőr jellemző a fokozott izzadás és hőtermelés nyomán. Ennél a kórképnél is gyakoriak menstruációs, szexuális zavarok. Fontos lehet a szemeknél jelentkező kidülledés, szem mögötti fájdalom, illetve kettőslátás.

Mi a leggyakoribb háttere a túlzott működésnek?

Jóddal ellátott helyeken a leggyakoribb egy autoimmun kórkép, úgynevezett Graves-Basedow-kór. Ennek lényege, hogy a szervezet olyan ellenanyagokat termel, melyek megzavarják a pajzsmirigy normális szabályozó rendszerét és fokozott hormonkészítésre és elválasztásra serkentik. A betegségnek a genetikai háttér mellett számos veszélyfaktora létezik, így a stressz, dohányzás és női nem mind fokozzák a kockázatát.

Jódhiányos területeken a nem megfelelő jódbevitel mellett nemcsak alul-, de túlműködés is kialakulhat. Ennek lényege, hogy a jódhiányra a pajzsmirigy megnagyobbodással válaszol, hogy a hiány ellenére is betölthesse funkcióját, ám ennek nyomán önállóvá válik, és a normális szabályozástól függetlenül fokozott működés jellemzi. Ezek a kórképek, az úgy nevezett toxikus multinoduláris golyva és a toxikus adenoma, gyakrabban fordulnak elő nőkben és gyakoriságuk korral növekszik.

Fontos tudnunk, hogy mindkét állapot, a túl- és az alulműködés is együttjárhat golyvával, a pajzsmirigy teljes állományának, vagy annak bizonyos részének megnövekedésével.

A pajzsmirigy vizsgálata

Az orvossal való személyes találkozáskor nagyon fontos, hogy megnézze és megtapogassa fizikális vizsgálat során a nyakunkat, észlelve az esetleg ilyen módon is érzékelhető, megnagyobbodott mirigyállományt. A megnagyobbodás nem feltétlen jelent azonban normálistól eltérő működést, és fordítva is igaz: attól még, hogy nem érzékelhető tapintással eltérés, lehet működésbéli probléma.

Bármilyen felmerülő pajzsmirigy-probléma esetében elkerülhetetlen a laborvizsgálat. A vérvétel során több információt is megtudhatunk- egyrészt a felsőbb agyi szabályozó strukturák által elválasztott hormonról, a TSH-ról is kaphatunk adatokat, ami igen korán jelezni tud eltérést. Sok esetben még a pajzsmirigy működése normális, de a TSH szintje már árulkodik arról, hogy valami nem megfelelő. A vérben található szabadon keringő T4 és T3 szintje is mérhető- amennyiben ezek a normálisnál magasabbak, úgy bizonyos fokú túlműködés, ha a normálisnál alacsonyabbak, úgy alulműködés jellemzi a mirigyet.

A vérből kimutathatóak a különböző ellenanyagok is, idegen nevükön autoantitestek, így autoimmun pajzsmirigy betegségekre is fény derülhet.

Következő lépcső lehet a pajzsmirigy-ultrahang, amellyel a különböző göböket lehet alaposabban vizsgálni, azok méretét, jellegét. Ezzel nem lehet megítélni a pajzsmirigy funkcióját, így nem helyettesít vérvizsgálatot.
Ultrahang segítségével lehet mintát is venni a mirigyből, ha szükséges annak a szövettani elemzése. Ekkor vékony tű segítségével nyernek ki kisméretű mintát a pajzsmirigyből, hogy elkülöníthessenek jó- és rosszindulatú elváltozásokat.

További vizsgálati lehetőség a pajzsmirigy-szcintigráfia, aminek során kis mennyiségű radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe, melyet a pajzsmirigy felvesz, így megfelelő detektor segítségével láthatóvá tehetjük a pajzsmirigyet, illetve megfigyelhetjük annak aktivitását is.

Összességében elmondhatjuk, hogy pajzsmirigyünk igazi "nagykutyának" számít szervezetünkben és jóformán minden életfunkciónkra kihat működésével. Épp ezért nagyon fontos az, hogy figyeljünk testünk jelzéseire, a bekövetkező változásokra és rendszeresen kontrolláltassuk magunkat (orvosi vizsgálattal, vérvétellel), hogy mihamarább felismerhessünk eltéréseket.

 

Dr. Juhász Dóra

 

Források:

Chaudhary V, Bano S. Thyroid ultrasound. Indian Journal of Endocrinology and Metabolism. 2013;17(2):219-227. doi:10.4103/2230-8210.109667.

Broome MR. Thyroid scintigraphy in hyperthyroidism. Clin Tech Small Anim Pract. 2006 Feb;21(1):10-6. doi:10.1053/j.ctsap.2005.12.002

De Leo S, Lee SY, Braverman LE. Hyperthyroidism. Lancet (London, England). 2016;388(10047):906-918. doi:10.1016/S0140-6736(16)00278-6.

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmedhealth/PMH0072785/

Rousset B, Dupuy C, Miot F, et al. Chapter 2 Thyroid Hormone Synthesis And Secretion. [Updated 2015 Sep 2]. In: De Groot LJ, Chrousos G, Dungan K, et al., editors. Endotext [Internet]. South Dartmouth (MA): MDText.com, Inc.; 2000-. Available from: https://www.ncbi.nlm.nih.gov/books/NBK285550/

Sharma R, Bharti S, Kumar KH. Diet and thyroid - myths and facts. J Med Nutr Nutraceut 2014;3:60-5. doi:10.4103/2278-019X.131954