Korunk leggyakoribb betegségei közé tartoznak a pajzsmirigyet érintő működési zavarok.
De mi is ezeknek a háttere? Mik a jellemző tünetek, mikor gyanakodjunk? Hogyan zajlik a kivizsgálás és mik a diagnosztizálási lehetőségek?
Ezekre és hasonló kérdésekre ad választ e cikk, érthetően összefoglalva a legfőbb tudnivalókat a pajzsmirigy működésével kapcsolatban.
Vitaminok és egyéb tápanyagok az egészséges hajért
A hajtüszők bőrünk függelékeiként képesek arra, hogy időről időre biztosítsák a kihullott, elöregedett hajszálak pótlását, és ezáltal az állandó megújulás lehetőségét adják meg hajunk számára. Naponta átlagosan 50-100 hajszál hullik ki a fejünkön lévő nagyjából 100.000 közül, melyek megfelelő környezetben őssejtek segítségével kerülnek pótlásra. A folyamat jelentős mennyiségű különböző tápanyagot, vitamint, ásványi anyagot és tetemes adag energiát igényel.
A következőkben áttekintjük, hogy egészségügyi állapotunk és táplálkozási szokásaink hogyan tudják befolyásolni hajunk minőségét és mennyiségét is.
A kórokozó, amellyel szemben valóban indokolt az antibiotikum
Az elmúlt egy-másfél évben szokatlanul nagy számban jelentkeztek olyan betegek, akiknél Streptococcus pyogenes baktérium által okozott fertőzést állapítottunk meg.
Azt eddig is tudtuk, hogy olyan fertőző betegségről van szó, amely egy-egy közösségben, bizonyos időközönként halmozottan jelentkezik, főként a téli-kora tavaszi időszakban. Az azonban csak most vált nyilvánvalóvá, hogy az idei nyár nem szabott gátat a terjedésnek, gyakorlatilag folyamatos problémával állunk szemben, és a korábban ismert betegségkép is némileg átalakult.
Hogy a fertőzést meggyógyítsuk, és megállítsuk a járványszerű terjedést, egyetlen, azonban igen hatékony fegyver van a kezünkben, ez pedig a megfelelő dózisban és megfelelő ideig adott antibiotikum. Egyéb esetekben inkább kerüljük az antibiotikum felírását, ezeknél a fertőzéseknél nem kétséges, szedni kell!
De miééért?
Allergén immunterápiával kezelt betegek alaptalan aggodalma
Kétségbeesett allergiás betegeim jelentkeztek a napokban egy, a neten megjelent cikk miatt, amely itt érhető el.
Ennek lényege röviden annyi, hogy a Szegedi Orvosegyetemen végzett kutatások szerint a parlagfű fogyasztása patkányokon vesetoxikusnak bizonyult, valamint idegrendszeri károsodást is előidézett. A téma kutatási fázisban van, és az emberi szervezetre gyakorolt hatásokat még nem vizsgálták, a cikk végre felhívja a figyelmet az ellenőrizetlen gyógytermékek veszélyeire, az öngyógyító céllal parlagfüvet rágcsálók és az interneten a parlagfüvet csodaszerként aposztrofálók ostobaságára.
Ahhoz, hogy megérthessük, miért okozott ez a cikk kis túlzással pánikot néhány betegemnél, szükséges pár szót ejteni az allergén immunterápiáról (AIT), minthogy ezt sajnos még kevesen ismerik és alkalmazzák Magyarországon.
A túlhallás tünetei, okai, valós és vélt kezelési módjai
Gyógypedagógusoktól, logopédusoktól kapott szakvélemények nyomán manapság sokakat foglalkoztat a „túlhallás” jelensége.
Bár személyes meggyőződésem szerint e diagnózist az indokoltnál gyakrabban állítják fel, az Amerikai Beszéd-Hallás-Nyelv Társaság (ASHA) kiváló összefoglalója hasznos segítség a téma megértéséhez.
A túlhallás (hyperacusis) egy ritka hallási rendellenesség, amely során a túlhallók a normál erősségű hangokat elviselhetetlenül hangosnak érzékelik.
A túlhallástól szenvedő emberek számára akár a normális, környezetünkben fellelhető zajok is túl erősek lehetnek. A túlhallás nem feltétlenül csak az erős intenzitású hangoktól való kényelmetlenség érzete. A túlérzékeny személyek akár a kocsik motorját, az edények csörömpölését, papírok zörgését, vagy hangos beszélgetést is érezhetnek olyan kellemetlennek, hogy inkább elkerülik az ilyen zajjal járó szituációkat.
