Az élővilágunk igazi jolly jokerei – állapítottam meg azt követően, hogy "nyomozni" kezdtem alga ügyben.
A nyomozás apropóját a balatoni algásodás, és az ezzel összefüggőnek vélt allergiás tünetek szolgáltatták, hiszen allergológusként meg akartam ismerni ennek hátterét. Alga okozta tünetek ellen az eszköztárunk szűkös, csak tüneti kezelést tudunk adni, és a célzott diagnosztika sem elérhető a mindennapi betegellátásban.
A túlhallás tünetei, okai, valós és vélt kezelési módjai
Gyógypedagógusoktól, logopédusoktól kapott szakvélemények nyomán manapság sokakat foglalkoztat a „túlhallás” jelensége.
Bár személyes meggyőződésem szerint e diagnózist az indokoltnál gyakrabban állítják fel, az Amerikai Beszéd-Hallás-Nyelv Társaság (ASHA) kiváló összefoglalója hasznos segítség a téma megértéséhez.
A túlhallás (hyperacusis) egy ritka hallási rendellenesség, amely során a túlhallók a normál erősségű hangokat elviselhetetlenül hangosnak érzékelik.
A túlhallástól szenvedő emberek számára akár a normális, környezetünkben fellelhető zajok is túl erősek lehetnek. A túlhallás nem feltétlenül csak az erős intenzitású hangoktól való kényelmetlenség érzete. A túlérzékeny személyek akár a kocsik motorját, az edények csörömpölését, papírok zörgését, vagy hangos beszélgetést is érezhetnek olyan kellemetlennek, hogy inkább elkerülik az ilyen zajjal járó szituációkat.
„…a kábítószerkérdésnek Magyarországon sokkal kisebb a jelentősége, mint amekkorát ebből a politika és a sajtó csinál. A számadatok is azt mutatják, hogy 20 ezer drogfüggő van. Na, de van 60 ezer nyugtatószerfüggő, 25 ezer orrcseppfüggő, 100 ezer hashajtófüggő, 150 ezer játékszenvedélyes és 800 ezer alkoholista."
Autentikus forrásból, Zacher Gábortól, a „Mindennapi függőségeink” című előadásból származnak az előbbi mondatok, és – nem alábecsülve a többi függőség problémáját – ezúttal a tisztes létszámú orrcseppfüggő csapattal szeretnék foglalkozni. Magam is megdöbbentem, hogy milyen sokan vannak, igaz, gyakorlatilag mindennapos panasz a fül-orr-gégészeti rendelésen az orrcsepp túlhasználat, és az abból eredő tartós orrdugulás.
Írásom célja, hogy lehetőleg senki ne gyarapítsa a 25 ezres tábort, és, hogy rendet tegyünk a „mit szabad, és mit nem” kérdésében.
A kórokozó, amellyel szemben valóban indokolt az antibiotikum
Az elmúlt egy-másfél évben szokatlanul nagy számban jelentkeztek olyan betegek, akiknél Streptococcus pyogenes baktérium által okozott fertőzést állapítottunk meg.
Azt eddig is tudtuk, hogy olyan fertőző betegségről van szó, amely egy-egy közösségben, bizonyos időközönként halmozottan jelentkezik, főként a téli-kora tavaszi időszakban. Az azonban csak most vált nyilvánvalóvá, hogy az idei nyár nem szabott gátat a terjedésnek, gyakorlatilag folyamatos problémával állunk szemben, és a korábban ismert betegségkép is némileg átalakult.
Hogy a fertőzést meggyógyítsuk, és megállítsuk a járványszerű terjedést, egyetlen, azonban igen hatékony fegyver van a kezünkben, ez pedig a megfelelő dózisban és megfelelő ideig adott antibiotikum. Egyéb esetekben inkább kerüljük az antibiotikum felírását, ezeknél a fertőzéseknél nem kétséges, szedni kell!
De miééért?
Allergén immunterápiával kezelt betegek alaptalan aggodalma
Kétségbeesett allergiás betegeim jelentkeztek a napokban egy, a neten megjelent cikk miatt, amely itt érhető el.
Ennek lényege röviden annyi, hogy a Szegedi Orvosegyetemen végzett kutatások szerint a parlagfű fogyasztása patkányokon vesetoxikusnak bizonyult, valamint idegrendszeri károsodást is előidézett. A téma kutatási fázisban van, és az emberi szervezetre gyakorolt hatásokat még nem vizsgálták, a cikk végre felhívja a figyelmet az ellenőrizetlen gyógytermékek veszélyeire, az öngyógyító céllal parlagfüvet rágcsálók és az interneten a parlagfüvet csodaszerként aposztrofálók ostobaságára.
Ahhoz, hogy megérthessük, miért okozott ez a cikk kis túlzással pánikot néhány betegemnél, szükséges pár szót ejteni az allergén immunterápiáról (AIT), minthogy ezt sajnos még kevesen ismerik és alkalmazzák Magyarországon.
